Száll időm, de szívem nem bús, míg Te vagy: örök Jelen!

Kar: Nagy a mélységed, szeretet, észnek felfoghatatlan,

Örök vagy, s örök az élet, Ott, hol néked helyed van.

Hogyha Jézust elveszítném, helyette mit adsz, világ?

Fenn, az életfolyó mentén, gondolnék-e vajon rád?

Inkább elfordulok tőled, csábok tengere: világ.

Nem adom keresztem érted: s nem adom a Golgotát.

Krisztusban van reménységem: nyugton várlak, rút halál.