47.AZ ÚR OLY KÖZEL
Az Úr oly közel, hogy már hallom az életvíz csobogását.
Az életnek fája is várja már századok bús vándorát.
Ó, űzd el, Úr Jézus, e végső éj borzalmait,
Vesd tengernek mélyibe néped sok keserű sóhajait.
Az Úr oly közel, hogy angyalok már bontják a szárnyaikat.
A Szent Város fénye is ihlet már ünnepi új dalokat.
E végső nagy hívást a szeretet árassza el,
Ó, Jézus, tedd kedvessé mindazt, mit néped most ajánlott fel.
Az Úr oly közel, hogy már látom a könyveknek zárulását,
A szózat is sürgeti már a nagy Babilon elhagyását!
Jó Megváltóm, halld meg a feltörő, könnyes imám:
És nékem is tarts fenn egy helyet: a megnyugvást – küzdés után.
Az úr oly közel, hogy már látom az Édennek körvonalát.
És bentről már hallom a szentek sok visszhangzó hála
dalát.Ó, térj, vissza, Jézus, és űzd el a fellegeket.
Jöjj, váltsa fel múlhatatlan öröm az utolsó könnyeinket.